
Ez azért fontos, mert enyém a www.onbizalomnoveles.com domain is és ott egy olyan szolgáltatást akarok indítani, amely túl van a megszokott “színleld az önbizalmat, amíg meg nem érkezik” stílusú tanácsokon és stabil, tartós és hosszútávú segítséget ad a klienseimnek, olvasóimnak ahhoz, hogy tényleg legyen önbizalmuk.
Annyira inspiratív volt a gondolat, amely ráadásul egy teljesen újszerű megközelítés, hogy amikor a bonyhádi Tescoban leültem egy kávéra, a telefonomban – címszavakban – kb. 10 blogbejegyzés vázlatát rögzítettem, amely összefüggő, logikus, érthető és szerintem működik.
Az elkövetkező napokban ebből adok ízelítőt és szívesen veszek minden reakciót, véleményt és érdeklődést!
Kérlek, segíts nekem a linken található egykérdéses kérdőív kitöltésével!
Szóval, mire jöttem rá előzés közben?
Arra, hogy aki azt mondja magáról, hogy – az élet valamelyik területén, vagy akár általában – nincs önbizalma, a következő a működésmódja: amikor a vágyott dolgot meg szeretné tenni, vagy nekikezd a megtételének, akkor a fókusza NEM a cselekvésre irányul (tehát, hogy minél jobban sikerüljön, pl. jól felkeltse a figyelmét a kiszemelt személynek; jól prezentáljon az ügyfélnek, stb.), hanem a cselekvés általa feltételezett negatív következményeire. Pl. arra, hogy jól le fog égni; úgyis kötekedő lesz az ügyfél, úgysem fog hinni neki az ügyfél, stb. Ezért elveszíti a minimális bátorságát is és inkább bele sem kezd, vagy csak félszívvel. Azért, mert csak az ő belső valóságát képező és a külső valóságban nem feltétlenül létező negatív következményekre koncentrálnak.
Tehát a fókuszban nem a külső, hanem a belső valóság van, annak is a negatív oldala.
Ennek nagyon sok következménye van, erről fogok majd írni.
Kép forrása: www.pixabay.com
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: